Játsszuk azt, hogy innentől fogva csinálhatod! Tudod, hogy mit tennél? Van erre terved?

Ha igen, akkor oszd meg velünk, mert Te vagy az, aki a saját útját járja. Ha azt hitted, hogy van, de még sincs, akkor itt az ideje, hogy kitalálj valamit.

Ha rájössz, hogy valójában fogalmad sincs, akkor a valószínűleg „legtöbb ember” közé tartozol, vágysz a szabadságra, de azt gondolod, hogy az a számodra nem járható út.

Most azt hagyjuk is, hogy a szabadság azt jelenti-e, hogy azt csinálok, amit akarok, mert nyilván nem, de felteszem, hogy a mondanivalóm pontatlanságában is érthető. Azért vetettem fel mindezt, hogy ráirányítsam a figyelmeteket egy régebbi bejegyzés egy pontjára:

“Mit vihetsz haza a CCH-ról a 3. nap végén?

……..

……..

• ismereteket, arról, hogy mi történik, ha nem mások mondják meg nekünk, hogy mit érezzünk, gondoljunk, cselekedjünk…
• ………”

A „csoportban” (ami a 20. század nagy találmánya by Rudas J.), az akarat-szabadság szempontjából az történik, hogy van néhány szabály, ami a csoport kereteit biztosítja. A szabályok egyike-másika viszont mindig arra vonatkozik, hogy a csoporttagok az érzéseiket, gondolataikat, – műfajtól függően – cselekvéseiket, szabadon fejezzék ki. A csoportvezetők adják a csoport kereteit, és a csoporttagok töltik ki tartalommal. Mindenki annyit visz el a csoport(ok)ról, amennyit beletett.

A „20. század nagy találmánya csoportokban” az emberek bizonyos szempontból játszanak. A “játék” is egy olyan szó, mint a “csoport” -, nagyon sok mindent jelenthet. A szóban forgó és a CCH-n is létrejövő csoportokban (itt, itt, itt, és itt, meg itt, +itt,)  azt jelenti, hogy óhatatlanul kapcsolatokba hívjuk egymást, és meglátjuk, megtapasztaljuk, átéljük, hogy mi történik bennünk, és velünk, és másokkal. Abból a szempontból játék, ahogy játék az üzletelés, az alkudozás a piacon, és a viszonyainkban, a beszélgetés, a színház (nemcsak a színpadon, hanem a színészek és a nézők között is), a flörtölés, az udvarlás, és még egy csomó minden. A „színház az egész világ” azt is jelenti, hogy „játék az egész világ”.

Elmegyünk három napra Siófokra „csoportozni”, és nagycsoport, középcsoport és kiscsoport játékokat játszunk, hogy társas / társadalmi önismeretet szerezzünk. Amiben megvizsgálhatjuk a cselekvési szándékainkat és lehetőségeinket is.