Civil Csoport Hétvége

Mi a CCH?

A CCH biztonságos gyakorlóterep, ahol a résztvevők csoportfoglalkozások során, különböző csoportok tagjaként a mindennapi élethelyzetekhez hasonló szituációkban próbálhatják ki magukat. A CCH minitársadalmán belül ugyanazokra a kérdésekre keressük közösen a választ, amelyekkel naponta szembesülünk a társadalom, munkahely, család tagjaként. Mitől tartozom egy csoporthoz? Mi választ el egy másik csoport tagjaitól? Meghallom-e, amit mások mondanak, és ők meghallják-e, amit én mondok?
A legnagyobb különbség a valódi élethelyzetekhez képest az, hogy itt van idő megállni és végiggondolni egy-egy szituációt. Sőt, ez a kurzus lényegi eleme: lehet kérdezni és visszakérdezni, közösen értelmezni. Ezért tart három napig a rendezvény: hogy ne csak átélni, de elemezni is tudjuk a csoportokban zajló interakciókat, dinamikákat. A résztvevők reakcióikkal kapcsolatban azonnali, közvetlen visszajelzést adhatnak és kaphatnak, ezáltal jobban megértik, melyek azok az eltérő szempontok, amelyek a másikat mozgatják.

Mi az a „társas önismeret”?

Nem telik el úgy nap, hogy ne kerülnénk másokkal közös helyzetekbe: időt töltünk a családunkkal, a közösségeinkben, és megéljük magunkat a társadalmunk: a hazánk, Közép-Kelet Európa, az Európai Unió vagy a világ részeként is. Általában azonban nincs időnk elmélyülni abban, hogy ez számunkra milyen érzés, és mit jelent; vagy rálátni, hogyan működünk közben, és vajon jól csináljuk-e, amit csinálunk. Rohanunk tovább, anélkül, hogy átgondolnánk, mit váltunk ki másokból, vagy mennyire vagyunk hatékonyak, ha önmagunk képviseletéről és a közösségünk érdekeiről van szó. Nem tesszük fel magunknak a kérdést: vajon eléggé megértjük a tőlünk eltérő nézeteket? És mi magunk képesek vagyunk-e megértetni másokkal, mit miért gondolunk úgy – és mi az, amit szeretnénk?
A társas önismeret nem más, mint ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása önmagunk és mások számára. A CCH éppen arra nyújt alkalmat, amire a mindennapi élet nem: hogy ne csak a kérdést tegyük fel, de elmélyülve, elemezve, gondolkodva, együtt a választ is megtaláljuk rá. Sőt, csak a CCH keretei közt elérhető „extra”, hogy mások véleményét, visszajelzéseit is meghallgathatjuk, véleményeinket ütköztethetjük – új szempontokat vihetünk egymás gondolkodásába.
Kényes kérdés, hogy hosszú távon kitől várjuk a közösségünk vagy a társadalmunk megfelelő kereteinek kibeszélését és megteremtését. Így akár jó sokáig is várhatunk – vagy kipróbálhatjuk, mi van akkor, amikor kimondjuk, ami foglalkoztat, és amikor hozzáteszünk valamit a közöshöz – még ha van is bennünk félelem a megszólalás következményeitől. Nem könnyű ráébredni, hogy a „központok” és az „agytrösztök” nem okosabbak a társadalom más tagjainál. Saját döntésünkön múlik, passzív elszenvedői maradunk-e közösségeink rossz működéseinek, miközben dühöngünk, frusztrálódunk, esetleg lekezelően gondolkodunk a velünk egyet nem értőkről, vagy esetleg tovább tudunk lépni a konstruktív cselekvés, az öntevékeny, pozitív, öntudatos civil szemlélet irányába? A CCH csoportjai ehhez nyújtanak saját élményt.

Milyen csoportokban lehet részt venni a CCH-n?

Háromféle csoportban találkozunk a Hétvégén, minden résztvevő mindhárom típusú csoport tagja lesz párhuzamosan.
A kiscsoportok, amiket magunk választhatunk, azt a családias, intim közeget jelenítik meg, ahol a témák a legszemélyesebb módon merülnek föl. Minden évben többféle kiscsoport indul: verbális, analitikus, mozgás-, pszichodráma és szociodráma csoport. Kihez mi áll közelebb, illetve ki miben szeretné csiszolni képességeit, ismereteit.
Az ennél valamivel nagyobb létszámú, úgynevezett középcsoportok leginkább közös beszélgetésre, vitára, élmények megosztására, gondolatcserére invitálnak.
A nagycsoporton a rendezvény összes szereplője jelen van. Ez a CCH kis „társadalma”, ahol bárki szót kaphat, és ahol megtapasztalhatjuk, hogyan tudunk – vagy éppen nem tudunk – hatni az egész közösség véleményére, témaválasztására, érzelmi hullámzásaira.
Az egymást váltó különböző csoportfajták élményei és témái aztán át is járják egymást, oda-vissza hatnak. A nagycsoporton néha akaratlanul is kirekesztővé válhatunk, néha meg úgy tűnhet, mi vagyunk a kirekesztettek. Néha támogatást kapunk, olykor pedig adni is tudunk. Megélhetjük, hogy egy bizonyos témában egymás mellé állunk, vagy épp szétválunk, de újra összetalálkozhatunk egy másik szálon. Újra meg újra felmerül, hogy vajon lehet-e közünk egymás elszenvedett sérelmeihez, máig fájó sebeihez és jelenbeli nehézségeihez. És kiderülhet, hogy sosem csak „kétfélék” vagyunk, hanem komplexek, sokszínűek, eltérőek és hasonlóak egyszerre.

Milyen módszerekkel dolgoznak a CCH szervezői?

Életünk fontos eseményeinek tereit kisebb-nagyobb közösségek alkotják, a családtól az iskolán és munkahelyen át a társadalom nagy létszámú társulásáig. A csoport egyszerre tükrözi, erősíti fel számunkra belső világunkat, jellegzetes kapcsolódásainkat, és jeleníti meg makrokörnyezetünket, a ránk ható társadalmi erőket. A csoportélményből fakadó tapasztalatok utat jelenthetnek a társadalmi folyamatok megértéséhez és a személyes változáshoz egyaránt. A megértés folyamatát a szervezők – tapasztalt pszichoterápiás szakemberek – jól bevált csoportterápiás módszerekkel segítik.

Miért három nap?

A CCH elsősorban nem az ismeretekről, hanem az élményekről szól. Ahhoz, hogy a résztvevők érzelmileg belekerüljenek a helyzetekbe, időre van szükség. A CCH-n a munka nagyon sok szinten folyik párhuzamosan, a különböző csoportok nagyon különböző élményeket kínálnak. Ez a – látszólag – hosszú idő lehetőséget ad arra, hogy a különböző helyszíneken szerzett élmények szintetizálódjanak, egységes tapasztalattá váljanak.

Kiknek ajánljuk a részvételt?

A részvételt ajánljuk mindazoknak, akiket érdekelnek a közvetlen környezetükben és a nagyobb, társadalmi szinten zajló csoportfolyamatok; akik szeretnék jobban megérteni ezeket; és akik emellett arra is kíváncsiak, hogyan lehetnének bennük tudatosabban jelen. Nemcsak magánemberként, de a munkában is jól használható tapasztalatot szerezthetnek mindazok, akik hivatásból foglalkoznak csoportokkal: pl. a pedagógusok, civil szervezetek munkatársai, pszichológusok, kommunikációs szakemberek, politológusok, a médiában dolgozók, reklám- és marketing szakemberek, közgazdászok, jogászok, önkormányzatok munkatársai.